elmélkedés Húsvét II. (Irgalmasság) Vasárnapjának szentírási szakaszaihoz
Hogyan találod meg a hozzád illő párt? Úgy, hogy megvizsgálom, mik az azonosságok, és mik az egymást kiegészítő különbözőségek köztünk. És hogyan találod meg a hozzád illő párt, ha mindketten egy ezer darabos puzzle egy-egy darabkája vagytok? Úgy, hogy nemcsak a kettőnk közti azonosságokat és különbözőségeket nézem, hanem figyelem az egész képet, és megpróbálom elhelyezni benne magamat és a lehetséges páromat. Ez életünk hétköznapi és húsvéti dimenziója között is a különbség: "megfordultam, hogy megnézzem, ki szól hozzám." (Jel 1,12a) A húsvéti hit kilép a hétköznapi dolgok közül, hogy odafigyeljen a minket szólongató Istenre, és megértse, hol szolgálja legjobban a rész az egészt. Ennek fényében én is "megfordulok", átformálom az életem "azért, hogy Jézus mellett tanúságot tegyek." (Jel 1,9c) Egy ezer darabos puzzle darabkájaként odafordítom egész gondolkodásomat ahhoz, "aki szól hozzám", és akarom, hogy minden kapcsolatomat átjárja az Ő Lelke, akit "rájuk lehelt" (vö. Jn 20,22). Kitárom az ajtókat, amelyeket "félelmükben zárva tartottak", hogy bátorító szavaival - "Békesség nektek!" - a többiekkel egymásba illesszen. (Vö. Jn 20,19) Miközben keresem a hozzám illő puzzle-darabkákat, építgetem az életem, szemem előtt tartom az egészet, aki Krisztus. Ahogy az apostolok "mindnyájan egy emberként voltak a Salamon-csarnokban" (ApCsel 5,12b), úgy én is tanúskodni akarok róla, aki kiengesztel bennünket Istennel és egymással: "Vegyétek a Szentlelket! Akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer." (Jn 20,22b-23a) Ha én akarom megtalálni a hozzám illő darabkákat, az nehéz. Mindannyian annyira bonyolultak vagyunk. Csalódások, szkepticizmus, elidegenedés: ez a mérlege próbálkozásaimnak. A feltámadt Jézussal ez megváltozik. Bízzál, "ne légy hitetlen, hanem hívő!" (Jn 20,27b) "Ess a lába elé, ő majd megérint jobbjával, és megszólít: Ne félj!" (Vö. Jel 1,17) Nem csupán egymáshoz illesztelek Benneteket, hanem minden vonás arcotokon egy csodálatos kép részévé válik, amely tükrözi "a jelent és ami ezután történik." (Jel 1,19b)