elmélkedés Nagyboldogasszony ünnepének szentírási szakaszaihoz
Minél több titkot tár fel a tudomány - akár mikroszkóppal, akár űrtávcsövekkel kutatja a mindenséget - annál több titokra bukkanunk a világegyetem megismert szeletében. Ugyanez igaz az emberiség alkotta társadalmakra is: ahol tabukat döntögetnek, egyre több lesz az árnyék, az átláthatatlan mocsár. A forradalmak nem irtják ki a korrupciót. Sőt.
Vannak azonban titkok, amelyek feltárhatatlanul nagyok. A vallásos tapasztalat szerint ezek a titkok olykor önmaguktól feltárulkoznak, megmutatkoznak, még ha átlátni őket képtelenek is vagyunk. Krisztushívőként valljuk, hogy Jézus Krisztusban Isten feltárta önmagát, bevezetett minket szelíd emberszeretetének mérhetetlen titkába.
Ennek a titoknak a kezdetén Mária áll: "Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse!" (Lk 1,42) Amikor nagynénje, Erzsébet - Keresztelő Szent Jánossal a méhében - meglátja őt, hallgatva a Szentlélek ösztönzésére, dalra fakad. Nem kutatja a gyermek eredetét, hanem egyszerűen befogadja benne a titok feltárulkozását, és végtelen boldogságot él át. Mária megérezve, hogy fürkésző tekintetektől mentes befogadásra lel, maga is énekelni kezd, és dicséri az Istent, akit megsejt a történések mögött: "Magasztalja lelkem az Urat, és szívem ujjong megváltó Istenemben!" (Lk 1,46b-47)
A szelíden feltárulkozó titok körül ott ólálkodik, sajnos, "egy nagy, vörös sárkány [is, aki ...] farkával lesöpörte és a földre szórta az ég csillagainak egyharmadát. […] Odaállt a szülő asszony elé, hogy mihelyt megszül, elnyelje a gyermekét." (Vö. Jel 12,3-4) Erőszakosságában ott tombol minden leendő forradalom és háború dühe, de a Gyermekhez nem érhet, és ez a Gyermek végül "minden felsőbbséget, hatalmat és erőt megsemmisít." (Vö. 1Kor 15,24) Addig azonban azt sustorogja a fülünkbe ez az őskígyó, hogy ő lerántja a leplet minden titokról. A Gyermek Jézusról is a tudományosság látszatával mindent megmagyaráz vagy szimplán nevetségessé tesz. Eközben pedig éppen ő gyárt sötét titkokat. Megsokszorozza és átláthatatlanná teszi az információk áradatát, és a háttérben mindent manipulál.
Mi azonban nem őt kérdezzük a Gyermekről és Anyjáról. Nem akarjuk állítólagos dokumentumfilmekből megtudni, ami a Bibliából kimaradt. Nem tudni, hanem befogadni akarjuk a titkokat, amelyeket a teológia úgy fogalmaz meg, hogy Szűz Mária eredeti bűntől megóvott foganása, szűzi szülése, elszenderedése, mennybevétele és mennyben megkoronázása. Ezek a hittitkok mesélnek nekünk a Mária szívében élő, csodálatos bizalomról és Jézushoz való ragaszkodásáról. Bizalommal és imádással leborulunk a Szent, Erős és Halhatatlan Isten előtt, és az Ő dicsőségére dicsérjük "Mennynek Királyné Asszonyát".