XIV. Leó pápa első pápai köszöntésében (2025. május 8.) beszélt már a Szent Péter-bazilika erkélyéről "a feltámadt Krisztus békéjéről, amely fegyvertelen és lefegyverző, alázatos és kitartó béke." A béke útja Krisztusban ilyen: "Isten [...] Fia [...] asszonytól született [lett], alávetette magát a mózesi törvénynek." (Vö. Gal. 4,4b) Isten Fia egészen kicsivé lett, gyermekké egy egyszerű, hívő családban, hogy megtanítson bennünket Istenre utalt emberként élni; teret engedni magunkban Istennek, meglátni őt, hozzá kapcsolódni, és rábízni magunkat. Az Ószövetség áldó mondata, hogy "Áldjon meg téged az Úr és őrizzen meg téged, ragyogtassa rád arcát az Úr és könyörüljön rajtad, fordítsa feléd arcát az Úr, és adjon békét tenéked!" (Szám 6,24-26) nem annak kérése, hogy az ÚR legyen áldás, hiszen ő mindig az. Sokkal inkább annak óhajtása, hogy ezt az áldást befogadjam az életembe. Elfogadom a bennem lévő sötétséget, és óhajtom megpillantani a világosságot, aminek teret adtam magamban. "A világosság meglátása és a benne való hit szükséges ahhoz, hogy ne süllyedjünk el a sötétségben." (XIV. Leó pápa üzenete a béke 59. világnapjára)

A béke második útja, hogy hűséggel olvasom a Szentírást, hallgatom a szentmisében és az énekelt zsolozsmában felém áradó Igét, és rádöbbenek, hogy Isten nem az egyes emberekhez, hanem mindig az Ő népéhez beszél. Ezért átszabom életfelfogásom, feladom individualizmusom, és benne időzöm az Egyház imádkozó közösségében, ott érlelem meg a döntéseimet; egyéni terveimet úgy alakítom, hogy mindegyik Isten népe javának előmozdítását szolgálja. "A feltámadt Krisztus békéje ajtókon és akadályokon [áthatolva terjed] a róla tanúságot tevők hangján és arcán keresztül." (XIV. Leó pápa üzenete a béke 59. világnapjára) Ha kicsivé és egyszerűvé válva társává válok más templomba járóknak, meghallgatom őket, és befogadom őket az életembe, akkor Isten Igéje gyökeret ver bennem, és beragyogja lelkem sötétjét.

A béke harmadik útja Mária útja. A pásztorokat meghallgatván "Mária szívébe véste szavaikat, és gyakran elgondolkodott rajtuk." (Lk 2,19) Ha gyakorlom a teret adás művészetét, nem ledarálom az imádságot, hanem elidőzöm Isten jelenlétében, akkor Máriához hasonlóan elkezdhetem ismételgetni magamban Isten kimondott szavait. Így tud Isten szikrája tüzet fogni bennem. Ez a tűz nem én vagyok, de bennem ég, és arra sarkall, hogy alázattal befogadjam mások világát bensőmbe, hidakat építsek mások felé, és úgy kezdjem építeni kapcsolataimat, hogy Isten rajtam keresztül beleszülessék ebbe a világba.

Az elmúlt 10 évben folyamatosan emelkedik a fegyverkezésre fordított összeg a világban, ma eléri a világ GDP-jének 2,5%-át. A Mária méhében fogant és jászolba fektetett Gyermek egy "védelem nélküli Isten jelenlétét hirdeti". Ez az Isten csak annak megközelíthető, aki "őszintén törekszik arra, hogy megszüntesse [... a lelkében] a háborús pszichózist." Sajnos, a világ hatalmasai tudják, hogy "a korlátlan uralom és irányítás megszerzésének legjobb módja a kétségbeesés és az állandó bizalmatlanság felkeltése. [... Ezért] a hit szavait [is] belerángatják a politikai küzdelmekbe, megáldják a nacionalizmust, és vallási módon igazolják az erőszakot és a fegyveres harcot. A hívőknek – mindenekelőtt életükkel – aktívan meg kell cáfolniuk ezeket az istenkáromlásokat [...] az imádság, a spiritualitás, az ökumenikus és a vallásközi párbeszéd ápolása [révén, mert] – ezek a béke útjai, valamint a hagyományok és kultúrák közötti találkozás nyelvei." (XIV. Leó pápa üzenete a béke 59. világnapjára) Mária folyamatosan munkálkodik, ahogy Isten Fián, az ő Fián ezt látta. A minket lefegyverző gyermeki mosoly ott él lelkében, és cselekvésre ösztönzi a békéért. Mária nem fél belépni a mi sötétségeinkbe, hogy mi se féljünk ott időzni vele, és engedjük, hogy a sötétből ne kimeneküljünk a zajos, villódzó fényű külső világba, hanem bent maradjunk szívünk sötétjében, megszokjuk azt, és fogva Mária kezét, elkezdjük keresni, kutatni a bennünk pislákoló valódi Fényt. Ekkor már nem a félelem irányít bennünket, nem menekülünk magunk elől. Képessé válunk meghallgatni szívvel házastársunkat, gyermekünket, és segítségükre lenni. Járjuk a béke három útját.