Egy friss felmérés szerint a magyar gyerekek szívesen esznek friss zöldséget, gyümölcsöt. Mégis, az ajánlottnál jóval kevesebbet fogyasztanak mindkettőből. Vajon miért? Valószínűleg azért, mert annyi minden mást ehetnek, ami finom és ízletes. Előbb vesznek édességet, chipset, édes üdítőket, mint egy frissen roppanó almát.

Gyermekeink ezt tőlünk tanulják. Mi is a kényelmeset, az élvezetest keressük. Holott jól tudjuk, hogy elsősorban nem erre van szükségünk. Hanem hogy "az Úr, a te Istened negyven éven át vezessen a pusztában, hogy megsanyargasson, próbára tegyen, megvizsgálja a szívedet, vajon megtartod-e majd parancsait vagy sem." (Vö. MTörv 8,2) A "megsanyargasson" szót úgy is fordíthatjuk: "megismertesse veled a szegénységed". Azért tesz próbára az ÚR, hogy szembesüljünk törékenységünkkel, ügyetlenségeinkkel, hogy amögött, amire vágyunk, felismerjük valódi igényeinket. Ezek pedig nem valaminek a megszerzésére, birtoklására irányulnak, hanem arra, hogy kapcsolatban legyünk Azzal, aki szerető, biztonságos világot teremt körülöttünk.

A testünknek nemcsak a kellemesre, tetszetősre van szüksége, nemcsak az édes ízekre, hanem a sósra, a savankásra, de még a keserűre is. Például grapefruitra vagy különféle zöldségekre. Ugyanígy lelkünknek, szellemünknek is kellenek a kihívások: "sanyargatott és hagyta, hogy éhezz, aztán mannával táplált, [...] hogy megtudd: nemcsak kenyérrel él az ember, hanem mindazzal, ami az ÚR szájából származik." (Vö. MTörv 8,3) Isten maga akar táplálni minket, hogy kapcsolódjunk hozzá, és ne váljunk rabjává szenvedélyeinknek. A kellemes, az izgató, a vonzó nem az egyetlen íz az életünkben, sőt, nem is a legfőbb. Nem telhetnek napjaink azzal, hogy ezek után futunk. A lelkünknek éltető kapcsolatra van szüksége, ami a szellemet felemeli. "Határaidon ő ad békét, és jóllakat kövér búzával. Elküldi szavát a földre, az ő igéje gyorsan terjed." (Zsolt 147,14-15) Ha éhesek vagyunk, válasszunk tápláló ételt! "Az én testem valóban étel, és az én vérem valóban ital." (Jn 6.55) Együnk zöldséget, gyümölcsöt, ami teherbíróvá és edzetté tesz! "Aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, annak örök élete van."  (Jn 6,54a) Persze, ettől még chipsre, kólára, gumicukorra fáj a fogunk, de tudván tudjuk, hogy "ez az égből alászállott kenyér! Nem az, amelyet atyáitok ettek és meghaltak!" (Jn 6,58) Ráadásul az értékes választásában társakat kapunk. "Mi ugyanis sokan egy kenyér, egy test vagyunk; mert mindnyájan egy kenyérből részesülünk." (1Kor 10,17)