Ami ingyér' van, az nem is értékes. Ha magánórán tanulom az angolt kemény pénzekért, akkor összekapom magam, ha az iskolában tanulom ingyért, akkor lehet, hogy lazábban veszem a kötelességeimet. Mert ahhoz szoktunk, hogy mindennek ára van. Szerezni, birtokolni akarunk, amiért - tudjuk - ellenszolgáltatással tartozunk. Csakhogy Istennel kapcsolatban ez a szemlélet nem életszerű. Istent nem tudjuk "kifizetni". Nem tudunk "vásárolni" tőle. Benne más viszonyulások vannak. Benne minden ajándék.

A passió gyűlölködő légkörében gúnnyal, hitetlen hangoznak el a Jézust megillető címek: "Prófétálj, Messiás!", "Ne avatkozz annak az igaznak a dolgába!", "Üdvöz légy, zsidók királya!", "Ha Isten Fia vagy, szállj le a keresztről!" (Vö. Mt 26,68;27,19.29.40) És valóban, nálunk egy vándorprófétából nem lesz király. És hogyan is lehetne bárki a megígért messiás, ha nem tud maga mellé állítani egyetlen társadalmi csoportot sem? Akkor meg akármilyen jóságos is Jézus, hogyan is lehetne köze az Igazhoz, az Istenhez? Hogyan is lehetne az Ő Fia?

Ám ha Isten felől nézzük Jézus alakját, akkor éppen ezen vonásaival megvalósít minden álmot, beteljesít minden próféciát. Mint a bizalom királya, uralma alá gyűjti bízni vágyó népét. Szeretetből, szabadon nekünk ajándékozott messiási életáldozatával összeköt bennünket az Atyával, és az Igaz ártatlanságával tisztára mos. Így leszünk fogadott gyermekekké az atyai házban. Mindezt egészen ingyenesen kapjuk, minden érdem nélkül, ahogy Istennél szokás. "Nem bűneink szerint bánik velünk, és nem fizet meg nekünk gonoszságainkért." (Zsolt 103(102),10) Ő "valóban Isten Fia volt" (vö. Mt 27,54), ezért ingyenesen, szeretetből "szolgai alakot öltött, kiüresítette önmagát, és hasonló lett az emberekhez" (Fil 2,7a), hogy maga köré gyűjtse Isten igaz Izraelét, és velük egy emberként, gyermeki bizalommal Istenre figyeljen. "Az Úr tanította nyelvemet, hogy az igével támasza lehessek a megfáradtaknak. Reggelenként ő teszi figyelmessé fülemet, hogy rá hallgassak, mint a tanítványok." (Iz 50,4) Isten ingyenes dimenziója Jézusban megnyílik előttünk, és számunkra is élhető lesz az éltető Lélekkel a szívünkben. Akármennyire nyomorultul is érzem éppen magam, "féreg vagyok, nem ember, embereknek szégyene", Jézussal a Lélekben az Atyához fordulhatok: "URam, ne maradj távol, erősségem siess segítségemre!" És tudom, az ÚR meggyógyít, "mert ő nem veti meg és nem nézi le a szegény nyomorúságát, nem fordítja el tőle tekintetét, és meghallgatja, amikor hozzá kiált." (Vö. Zsolt 22(21),7.20.25) Mindezt ingyér', ahogy Istennél szokás.